British News Agency

A tudósok szerint a 3I/ATLAS feltehetően nagyon hosszú ideje utazik a csillagközi térben. Statler rámutatott, hogy az üstökös Naprendszerbe való belépésekor mért sebessége alapján a közvetett bizonyítékok arra utalnak: egy rendkívül ősi bolygórendszerből érkezett – talán egy a mienknél is idősebb rendszerből.

„Őszintén szólva, már a gondolat is, hogy ezen elmélkedjünk, libabőrt okoz nekem” – mondta Statler, hangsúlyozva, hogy a 3I/ATLAS a Föld és a Nap kialakulását megelőző kozmikus történelemről is árulkodhat. „Ez egy új ablak más csillagrendszerek szerkezetére és történetére.”

Statler beszámolt arról is, hogy a NASA augusztusban összehangolt tervezési értekezletet tartott, majd több mint 20 küldetés csapatait hozta össze, és egy, az egész flottára kiterjedő megfigyelési kampányt indított a csillagközi üstökös követésére. Ezt az erőfeszítést ahhoz hasonlította, mintha egy baseballmérkőzést néznénk a stadion különböző ülőhelyeiről: egyszerre próbálják követni ugyanazt a gyorsan mozgó célpontot a zászlóshajó-teleszkópok és a kisebb űreszközök is.

„Mindenkinek van egy kamerája, és mindenki megpróbálja lefotózni a labdát” – mondta. „Senki sem látja tökéletes szögből, és mindenkinek másmilyen a kamerája.”

Hozzátette, hogy október elején a NASA Mars Reconnaissance Orbiter szondája elmosódott fehér gömbként örökítette meg a 3I/ATLAS-t, és mintegy 90 millió mérföld (145 millió km) távolságból feltárta annak por- és jégkomáját. „Ugyanebben az időszakban a MAVEN keringőegység is észlelte az üstököst, 20 millió mérföldről (32 millió km), az ultraibolya tartományban mért ‘tudományos hullámzásokon’ keresztül, amelyek a napfény hatására elpárolgó vízjégből felszabaduló hidrogéngáz nyomait rögzítették” – mondta Statler.

Statler hangsúlyozta, hogy amikor ezeket az adatokat a Swift távcső és a James Webb űrtávcső (JWST) méréseivel együtt elemezték, képesek voltak megbecsülni az üstökös víztermelési rátáját, ami fontos támpontot ad keletkezésének idejére vonatkozóan.